Péntekre virradóra volt egy nagyon érdekes álmom. Mivel nem közvetlenül utána írom meg, eléggé hiányos lesz, de remélem sikerül összeszednem egy épkézláb sztorivá.

Az egész feeling egyfajta roadmovie-ként indult (roadmovie = utazós film, amiben a film a főszereplők tényleges utazása és kalandozása körül forog). Különböző városokban jártunk 4-5-en (tisztán nem tudom kikkel, barátok, munkatársak, ismerősök). A lényeg, hogy itthon Magyarországon. Az utazások több várost is érintettek, ahol legtöbbször újabb és újabb emberekkel ismerkedtünk meg és barátköztunk össze. Kiemelkedett közülük az utolsó csapat, asszem 2 srác, akiknél laktunk Észak-Kelet Mo.-n. Jó fejek voltak és aludhattunk náluk és még buliztunk is jókat. Iszogatás, kellemes beszélgetések. Aztán haza is indultunk és jó élményekkel távoztunk. Majdan mikor hazaértünk nekem el kellett utaznom. Szegeden mindenki ment a maga utján, de nekem el kellett utaznom a dzsungelbe. (Jó mi?) :). Hogy pontosan hová nem tudom.

A lényeg, hogy egyfajta titkos ügynöki munka volt ez a dolog. Olyan James Bond-os feeling. Meg kellett figyelnem bizonyos embereket. Igazából én sem tudtam kiket. Mivel a nagy erdőkben nincsen kifejezetten jó hely, ahonnan lehet figyelni, egyik éjszaka felmentem egy jó magas fa tetejére. 3-4 emelet magasan ültem egy apró tisztás felett volt, ahol tudtommal sokat jártak a megfigyelendő emberkék. Nem is tartott sokáig, hogy megjelenjen pár figura. Ekkor feltűnt, hogy nem egyedül ülök a fán, hanem van velem egy kutya is. (Na ez milyen?!) :) Sebaj, történnek ilyenek az álmokban. Szóval figyelem a 2 fickót, aki lent a fa tövében. Épp egy furgonból pakolásznak ki dobozokat, amiben fegyverek vannak. Hallom ahogy beszélgetnek és egyfajta kiírtásról vagy hajtóvadászatról beszélnek. Hogy el kell kapni embereket és megölni őket. Meg arról, hogy ez nem lesz könnyű mert okosak és titokban kell csinálni, hogy ne tudjanak mit tenni. Egyfajta háborúszerű hangulat vagy megérzés kezdett bennem körvonalazódni. Tudtam, hogy ez fontos infó és már azon tűnődtem, hogyan jussak haza, mikor észrevettem egy hűsevő növény azon az ágon ahol épp csücsültünk a kutyussal, aki eddig okosan figyelt és csendben szomatolt az ágon, nagyon jó egyensúlyérzékkel egyébként. Na, de most a növény megunta a jelenlétünket és mikor a kutyus odaszimatolt elkapta és szinte pillanatok alatt elfogyasztotta az ártatlan állatot. Ekkor eléggé beparáztam és mocorogni kezdtem, hogy eltűnjek arról az ágról. Ekkor a növény odakapott a lábam közé, de szerencsére csak a gatyámat kapta el és elkezte azt cibálni. (Itt már olyan volt a növény, mint a Super Mario videós játékban a Piránya növények. Mint egy van kutya, ami elkapja és cincálja a zsákmányát) Jónéhány rugásba tartott leállítani a növényt és még le is sikerült szakítani az ágról, de hová is esne a növény, mint az alattam lévő emberkékhez. Ők épp ott tartottak, hogy ideje megölni a biztosítósokat és mivel nekem az a munkám most eléggé megcsapott az új infó. Puffant a növény mellettük, igaz már döglött volt a fa nélkül, de arra épp elég, hogy én lebukjak. Ekkor a történteken felbőszülve a 2 fickó fegyverekért nyúltak. Én amilyen gyorsan csak tudtam átugrátam a közeli fák lombjain minnél messzebre. Szerencsém volt és nem sikerült utól érniük engem. Amint tudtam hazajöttem. Valamennyi nap után itthon egy konferencia vagy egyfajta buli készülődött a munkahelyemen. (Na itt futnak össze a szálak.)

A buliban mindenki elegáns ruhában van és italozgat egy hatalmas aulában. Egy hotelnek voltunk a földszinjén és ott találkoztunk legalább 100-an. Sok férfi és nő, fiatal és idősebb egyaránt. Amikor ott körbe jártam és beszélgettem kezdett egy rideg-érdekes érzés eluralkodni rajtam, de inkább próbáltam jól érezni magam, hiszen buliba voltam. Majd jónéhány kézfogás és kellemes csevej után már meg is feledkeztem teljesen a fura érzésről mikor megláttam egy arcot. Azonnal élénken felrémlett bennem minden egyes szó, amit a dzsungelbéli kalandom során hallottam. Éreztem, hogy a fickó, akit kiszúrtam egy az összeesküvők közül. Ekkor ő is rájött, hogy lebukott. Beépített ember lehetett, azonnal menekülőre fogta a dolgot. Én a tömegen próbáltam átvergődni, de mivel ő a embercsoport széle felé állt könnyen kijutott és bőséges egérutat nyert. Mire kiértem a kijárathoz ő már az utca végénél járt és el is tűnt a sarckon túl. Kijutott. Visszatértem és hangosan beszélni keztem, hogy túlharsogjam a zsibongást. Azok, akik látták a szituációt, már figyeltek és kiváncsian várták a magyarázatomat. Néhány másodperc múltán a többiek is odafordultak. Elmondtam, hogy tudom miért volt itt a fickó és, hogy egyfajta összeesküvés vagy hadjárat indult ellenünk. Ki akarnak minket írtani, minket a biztosítósokat, de úgy, hogy észre se vegyük, mert túl okosak vagyunk és nem hagynánk annyiban. (Mert ki hagyná?! Ez lenne a 3. világháború, bár ez elég eltúlzott dolog most így utólag, de akkor nagyon élénk érzés volt.) Az egész csapat bulizó emberen egyfajta hűvös döbbenet futott végig és töltötte be az aulát. Csak én törtem meg a csendet azzal, hogy szinte egyenként mentem az emberekhez és magyaráztam nekik, hogy cselekedni kell. Nem hagyhatjuk, tennünk kell ez ellen, védekezni, felkészülni... stb. Lassan megtört a jég és mindenki elkezdett töprengeni, hogy mivel előzhetné meg ezt a közeledő eseményt...

Nos az álmom idáig tartott, mert fel kellett kelnem. :)

Valahol nem is baj. Lövésem sincs, hogy az agyam mit hozott volna össze mindebből a fönti fantáziahalmazból, de így is elég érdekes álmot hozott össze. Bár lehet, hogy így olvasva ez félelmetesen vagy morbidnak, vagy túl élénk hülyeségnek tűnhet. Nekem az álmomban persze, egyértelműnek és teljesen hihetőnek és tűnt, de ezt magyaráznom sem kell. Mindent egyfajta kalandként éltem meg és legjobban az tetszik, hogy ezt megoszthatom és másoknak és érdekes élményt adhatok vele. Remélem tetszett. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.